Az alma nem esik messze a fájától

Az edzőm az édesapja születésnapja alkalmával egy képet posztolt. A kép egy sportversenyen készült róluk, ahogy vállvetve teljesítenek egy feladatot. A kép alá írtam, hogy az alma nem esik messze a fájától. A nap végén egy kamasz gyereküket nevelő házaspárral beszélgettem többek között arról, hogy a gyerkőc nagy lendülettel kezdett sportolni szeptemberben, de novemberre a lelkesedése alábbhagyott és nem jár már el az edzésekre. A szobában mindannyian egyet értettünk a sportolás fontosságával. 

Azt kérdeztem ettől a pártól, hogy ők mit sportolnak. Hosszas hallgatás után kiderült, hogy jó ideje semmit. Persze sok indok volt arra, hogy ez nem fér bele az életükbe. Ezeket az indokokat összevetettük a gyerek indokaival. Ezek is elfogadhatók voltak, de a helyzeten jelen pillanatban nem sokat segítettek. Akkor jutott az eszembe a kép, amit meg is mutattam a szülőpárnak. Így nem is kellett hosszasan magyarázni, hogy miért is fontos példát mutatni a gyerekeinknek. Én amúgy is mindig összekeverem ezt a bort iszik és vizet prédikál közmondást. Az edzőm édesapjának valószínűleg nem kellett hosszas hegyi beszédeket tartani arról, hogy az egészséges élethez hozzátartozik a mozgás és a hivatása kiválasztásában is biztosan sokat segített a pozitív atyai minta. A kapcsolatukat is erősítette a közös sport A közösen megélt izgalmas élményekről az edző fiú a születendő gyerekeinek az apukája meg az unokáinak is mesélhet majd megerősítő történeteket.
​
Ha azt szeretnénk, hogy követendő példa legyünk a fiataloknak, akkor ne csak mondjuk, hanem tegyük meg mi is azt, amit szeretnénk, hogy ők is csináljanak.