Hogyan lazítsd el az aggódó izmaidat?

Természetesen nincsenek az aggódásért felelős izmaink, de ha nem aggódunk, akkor a teljes izomzatunk ellazult, oldottabbak és felszabadultabbak vagyunk. Miért aggódunk?  Szinte mindenért tudunk. Aggódhatunk az egészségünkért, szeretteink egészségéért, az egzisztenciánkért, anyagi stabilitásunkért, biztonságunkért, de még az idő múlásáért is. Aggódhatunk a jövőnk és a szeretteink jövője, biztonsága miatt. A sok rágódás a problémáinkon, negatív forgatókönyvek gyártást lehangoltságot, megemelkedett stressz szintet és hosszú távon szorongást és depressziót is okozhat.
​
Mit tegyünk az aggódás helyett?
Tanuljunk új stresszt kezelő technikákat. Az egyik legjobb feszültséglevezetési mód a sport. A sport a varázsszer a hosszú és egészséges élethez. Hipokratész volt az első, aki testmozgást írt elő a betegeinek. A Magyar lakosság 50% nem végez semmilyen fizikai aktivitást. A minimálisan ajánlott testmozgás felnőtteknek heti 150 perc közepes intenzitású (5X30 perc) vagy 75 perc intenzív kardiovaszkuláris és heti 2 erősítő edzést foglal magában (5X15 perc). Közepes intenzitásúnak számít a gyaloglás vagy a fűnyírás is. A mozgás nem csak kinézetünkre hat pozitívan, de kedélyjavítóként is szolgál. Akik rendszeresen végeznek aerob típusú mozgásokat (pl: úszás, futás, bringázás) jobban teljesítenek az összes kognitív funkciókat mérő teszten: pl térbeli memória, információfeldolgozás. 
Könnyű ezt mondani, de kapásból felmerül minimum 3 kérdés: mit, mikor és hol sportoljunk? Bármit, bárhol és bármikor.  Komolyabban: Van, aki az óvodában kezdett táncolni vagy focizni és azóta is ezt csinálja, de vagyunk néhányan, akik úgy érzik, hogy keresni kell egy új mozgásformát. Figyelmeztető jel lehet ezzel kapcsolatban, hogy a régit, bármennyire is szerettük, már nem űzzük. Én szertornáztam és aerobicoztam az ősidőkben. Jártam konditerembe, de azt 2 év alatt sem sikerült megszeretnem.
Kapcsolatorientált ember révén inkább azért mentem, hogy beszélgessek az edzőtársaimmal. A férjem ötlete volt, hogy járjunk együtt edzeni. Ő funkcionális edzésre jár, már évek óta. Annak, hogy neki ez mennyire bevált látványos jelei voltak. Bevallom amikor először halottam ezt a szót, azt se tudtam, hogy mit is jelent. Amikor a férjem mesélte, hogy mit csinálnak pl: katonai nyomás, deadlift, török felülés. No én aztán nem fogok súlyokat emelgetni. Mivel a férjemmel gyakran használjuk az egymás felé intézett kölcsönös kéréseket, olyan helyzetbe kerültem, hogy nem mondhattam nemet, el kellett mennem az edzőterembe.

Várakozásommal ellentétben azt tapasztaltam, hogy az edzés ideje úgy elrepül, hogy észre sem veszem, olyan nehezek a gyakorlatok, hogy nem tudok mindenféle előttem álló feladaton agyalni közben és sokat nevetünk, legtöbbször magunkon. Az edzőnk kedves, figyelmes és motiváló. Természtesen nem azt akarom ezzel mondani, hogy mindenki menjen funkcionális edzésre, hanem azt, hogy érdemes kísérletezni és új mozgásformákat kipróbálni. Aki biztosra akar menni, annak ajánlom a sétát, futást és a nordic walkingot. A keresztirányú mozgások bizonyítottan segítenek ellazulni és pihentetik az idegrendszert. Ha helyes technikával végezzük, akkor az izmaink 90 % megmozgatja. A nyak, hát váll izmait is dolgoztatja. 10 perc séta 2 órára feltölt.
Mi köze a stresszkezelésnek, sportnak a családunk és párkapcsolatunk jó működéséhez? Ha a családtagjaikkal sportolunk azzal nem csak az egészségünket védjük, de a kapcsolatainkat is építjük. A közös élmények összekötnek minket, megerősítik az összetartozásunkat. Inspirálhatjuk egymást, ami a sport teljesítményünket és az önbizalmunkat is növeli.
Vannak klienseim, akik a terápiás munkánk közben kezdtek el együtt futni. Ezzel a közös tevékenységgel is erősítik a köztük lévő szövetséget.

Számtalan módja van még az aggódásunk okozta feszültség levezetésének, melyek még a kapcsolatainkat is erősítik, legközelebb ezekről is írok majd.