Megoldáskeresésre kész állapotban

A viták és veszekedések mikéntjéről és a kapcsolatokra gyakorolt hatásáról is többször írtam már. Mielőtt az egyezkedést és a megoldások keresését elkezdjük, érdemes hátra lépni egyet és megvizsgálni, hogy ez e az a pillanat, ami erre a legalkalmasabb. Az elkerülők, most ne kiáltsanak fel, hogy ugye ők megmondták, hogy nem alkalmas ez a pillanat a csomók kibogozásához, csak az a baj, hogy nekik általában sosem alkalmas.

Amikor egy kapcsolati szempontból megterhelő helyzetbe kerülünk és elöntenek a negatív érzések, dühösek, haragosak vagyunk vagy félünk, vagy a társunk kerül ilyen állapotba, akkor nem segítenek a meggyőző érvek. Azért van ez így, mert érzelmi elárasztódás állapotában nem férünk hozzá a racionalitásért felelős agyterületünkhöz. Ilyenkor nem buták, makacsok vagy rosszindulatúak vagyunk, hanem érzelmileg túlterheltek. Ezt a túlcsordulást először le kell vezetnünk és csak utána érdemes hozzákezdeni a kölcsönösen elfogadható megoldások megkereséséhez. Hogyan csináljuk ezt? Fejezzük ki a negatív érzéseinket, természetesen úgy, hogy ezzel a másikat nem bántsuk. Ha dühösek vagyunk, akkor bokszoljunk bele jó erősen néhányszor egy párnába vagy vágjunk fát. Ha van még valakinek kézi vezérlésű habverője, akkor ez is megteszi. Most nyert csak értelmet számomra, hogy nagyszüleink háztartásában a mángorló és a köpülő milyen hasznos feszültséglevezető eszköz is volt. Ma már ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre, ezért helyettük keressünk valamilyen fizikai aktivitást.
​
Ha kiengedtük a gőzt, akkor kezdjünk hozzá a megoldáskereséshez. Ha még akkor sem megy közös nevezőre jutni, akkor kérjünk segítséget.