Mi van a rózsaszín ködön túl?

Remélhetőleg a szürke ötven árnyalata. Természetesen nem a kapcsolati alá-fölé rendeltségre gondolok, hanem az izgalmakra, kísérletezésre és játékos kedvre és nem csak az intimitás és szexualitás terén.

Hol veszik ki a kapcsolatokból a vidám játékosság? Oka lehet biztosan a tengernyi feladat és az ebből adódó túlterheltség. Amikor gyerekek érkeznek egy családba a figyelem érthetően a gondozásukra a velük való törődésre tevődik. Szeretnénk gyerekeinkből egészséges és boldog felnőtteket nevelni. Ha ezt fog összeszorítva, megfeszülve és a kimerültségtől kóvályogva valósítjuk meg, akkor az egészségünk a párkapcsolatunk is veszélybe kerül és azt mutatjuk a gyerekeinknek, hogy a felnőtt élet gyötrelem, amit valahogy túl lehet élni, de élvezni semmiképp. Ha több éven keresztül csak túlélünk, akkor olyannyira el tudunk szakadni a saját szükségleteinktől, hogy már nem is tudjuk azt, hogy mire vágyunk, minek tudnánk örülni.

Mit tudunk tenni? A hozzám járó pároknak szoktam azt a házi feladatot adni, hogy minden héten jelöljenek ki egy rendi napot, amikor legalább 1-2 órát kettesben töltenek. Az egyik héten a pár egyik tagja a másikon a pár másik tagja legyen a randi felelős, vagyis ő találj ki, hogy mi legyen a program. Ha már van dedikált időnk, amit kettesben tölthetünk, akkor azt már könnyebben töltjük meg tartalommal. Főzhetünk, kirándulhatunk, táncolhatunk, úszhatunk, társasjátékozhatunk vagy elmehetünk egy impró csoportba is. A bátrabbak mászhatnak hegyet, kipróbálhatnak egy felnőtt akadálypályát. Elővehetjük a festékeket és egy nagy papírt és festhetünk egy közös képet vagy megmaszírozhatjuk egymást.
​
Ti mit csináltok szívesen a párotokkal? Mi az, amit még nem csináltatok, de szívesen kipróbálnátok?